Adózás értékpapírból származó jövedelem után

money-2

 

Írta: Dr. Bajusz Gergely – ügyvéd, adójogi szakjogász

 

 

Adózás az árfolyamnyereség után

 

 

Az értékpapír értékesítése árfolyamnyereségként adózik, ami azt jelenti, hogy az értékpapír eladási árából le kell vonni a megszerzésére fordított értéket és valamennyi további járulékos költséget is, így a jutalékokat és egyéb díjakat, a megfizetett illetéket, a megszerzéssel és a tartással kapcsolatos egyéb igazolt kiadásokat. Az adóalap az így kapott különbözet lesz, amelyet 15%-os mértékű személyi jövedelemadó és 14%-os egészségügyi hozzájárulás terhel (a szokásos évi 450 ezer forintos határig). Az adóelőleget a kifizető vonja le.

 

Az adózás azonban függ a magánszemély adójogi illetőségétől és attól is, hogy az árfolyamnyereség belföldről vagy külföldről származik. Főszabályként az árfolyamnyereség az értékesítő magánszemély illetősége szerinti országban adóztatható, de vannak kivételek. Ha a külföldi ország megadóztatja e jövedelmet, úgy a megfizetett adóval a magyarországi adó csökkenthető.

 

Az előzőekben írt főszabálytól eltérően nem árfolyamnyereségként adózik a különbözet azon része, amelyet más jövedelemként kell figyelembe venni. E körben a legjellemzőbb az ellenőrzött tőzsdei ügyletek árfolyamnyeresége, de ide tartozik a kamatjövedelem is.

 

 

Értékpapírnak minősülnek

a nyilvános és zártkörű részvénytársaságok részvényei és néhány további hitel- vagy áruviszonyt, illetve részesedési jogot megtestesítő értékpapír (pl.: kötvény, kincstárjegy, jelzáloglevél, befektetési jegy, pénztárjegy, jelzáloglevél, kárpótlási jegy, közraktárjegy).

 

 

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek

 

 

Ilyen ügyleteknek minősülnek a (nem feltétlenül csak magyar) befektetési szolgáltatóval, befektetési vállalkozóval, befektetési alapkezelővel, hitelintézettel, pénzügyi szolgáltatóval kötött felügyelt tevékenységek keretében, meghatározott pénzügyi eszközökre, árura, devizára, valutára kötött ügyletek, melyeket a kapcsolódó jogszabályok részletesen meghatároznak.

 

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelem az adóévben elért pénzben elszámolt összes ügyleti nyereség és az összes ügyleti veszteség különbözete. Az adókiegyenlítés fontos és kedvező szabálya miatt a keletkezés évének adóbevallásában feltüntetett ügyleti veszteség két évig levonható a fizetendő adóból, illetőleg az utóbb keletkező veszteséggel is csökkenthető a korábbi nyereség után már megfizetett adó, amely így visszaigényelhető lesz. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek adózása továbbá azért kedvező, mert azt nem terheli 14%-os eho-fizetési kötelezettség.

 

A befektetési szolgáltatóval történő szerződéskötés, illetőleg az ügyletek megkötése előtt e kérdést alaposan körül kell járni, mert ha az ügylet (esetleg a szolgáltató, aki az ügylet során közreműködik) mégsem tartozik a jogszabály által meghatározott körbe, úgy a kedvezőtlenebb árfolyamnyereség-adózás szabályai alkalmazandók (vagyis eho-fizetési kötelezettség is fenn fog állni).

 

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetében a kifizető nem vonja le az adóelőleget, az adót önadózással kell megállapítani és megfizetni a szolgáltató által február 15-ig kötelezően kiállítandó, ügyletenként részletezett igazolás alapján.

 

 

Osztalékból származó jövedelem adózása

 

 

Az osztalék címén szerzett jövedelem esetében a bevétellel nem állítható szembe az értékpapír megszerzésére fordított érték vagy más díj, költség: a bevétel egésze jövedelem.

 

Az osztalékot jelenleg 15%-os szja és és 14%-os eho terheli, melyet főszabályként a kifizető von le. A helyzet egyértelmű és könnyen minősíthető egy magyar részvény osztaléka kapcsán, azonban annak megítélése már jóval bonyoultabb egy külföldi részvény esetén.

 

Amennyiben a számlán osztalékból származó jövedelemként kerül jóváírásra valamekkora összeg, úgy annak az előzőektől eltérő adójogi következményei lesznek: a magánszemélynek saját magának kell megállapítania és megfizetnie az adót, ha a kifizető ezt nem tette meg (mert például külföldi kifizetőről van szó). A jogcím vizsgálata azért is lényeges, mert a magyar adótörvény elfogadja a külföldi állam joga szerinti osztalékminősítést akkor is, ha a magyar jog egyébként a jövedelmet nem minősítené osztaléknak, így viszont előfordulhat, hogy kedvezőtlenebb adózási következményt kell alkalmazni.

 

Az osztalék adóját egyébként a jóváhagyás (és nem pedig a kifizetés) éve szerinti adókulccsal kell számításba venni.