Az ajándék visszakövetelése

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász

 

8084060025_74eca9b582_zA Polgári Törvénykönyv szerinti ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó a saját vagyona rovására a megajándékozott részére ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Az ajándék, vagyis az ingyenes vagyoni előny a legtöbb esetben tulajdonjog átengedését, átruházását jeleni, így az ajándék tipikusan az adásvétel ingyenes formája. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. A továbbiakban az ajándékozással kapcsolatos eseteket járjuk körbe.


Ajándékozás esetén tehát a szolgáltatással szemben nem áll ellenszolgáltatás, de az ajándékozót rendszerint feltárható – az akaratát motiváló – körülmények indítják arra, hogy a megajándékozottnak ingyenes vagyoni előnyt juttasson. Az ajándékozás ugyanakkor nem egyoldalú nyilatkozat, hanem szerződés, amely azt is jelenti, hogy ez alapján a megajándékozott követelheti az ajándék tárgyának átadását. Az ajándékozási szerződés teljesítését azonban az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után a körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé nem várható. A megtagadás feltételeinek fennállására azonban csak az az ajándékozó hivatkozhat, aki még nem teljesített. Teljesítés után csak az ajándék visszaköveteléséről lehet szó.

 

Nem ajándékozás az olyan előnyben részesítés, amelynek nincs vagyoni értéke. Harmadik személyek védelme és jogaik kijátszásának megakadályozása érdekében a hozzátartozók között létrejött szerződések ingyenességét vélelmezni kell.
Az ajándékozási szerződés is lehet semmis vagy megtámadható (pl. tévedés vagy megtévesztés címén) az általános szabályok szerint. Lényeges kérdésben való tévedésnek minősül, ha az ajándékozó tévedett a tekintetben, hogy a megajándékozott méltó az ingyenes juttatásra.
Gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor az ajándékozást követően következik be olyan komoly esemény, amely feljogosítja az ajándékozót az ajándék visszakövetelésére. Ilyen esemény bekövetkezhet mind az ajándékozó, mind a megajándékozott oldalán. A Ptk. meghatározza a visszakövetelésre alapot adó komoly okokat, továbbá azt is, hogy mikor nincs helye a visszakövetelésnek.

 

Visszakövetelésre az ajándékozó létfenntartásának veszélyeztetettsége, a megajándékozott súlyos jogsértése, továbbá az ajándékozó téves feltevése esetén kerülhet sor.
Részletesebben:
1) a még meglévő ajándékot vissza lehet követelni, amennyiben arra az ajándékozónak a létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti;
2) az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy az ajándék helyébe lépett értéket, ha a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el;
3) az ajándékozó az általános elévülési időn belül visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a lényeges körülményre vonatkozó feltevés feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor;

 

Az ajándék visszakövetelésének joga nem korlátlan. Nincs helye a visszakövetelésnek:
– amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá
– ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta,
– a szokásos mértékű ajándék esetén, valamint
– ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta.
A törvény rögzíti, hogy megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza. Téves feltevésre alapított visszakövetelés joga az általános elévülési időn belül is elenyészik, ha azt az ajándékozó megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem gyakorolja.
Néhány esetkör:
Nászajándék – A tartós házasság reményében adott ajándék nem követelhető vissza, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta.
Házastársnak adott ajándék – Volt házastársak esetén ajándék visszakövetelésére csak akkor kerülhet sor, ha a házasság megromlását kizárólag a megajándékozott házastárs felróható magatartása idézte elő.
Házastársi különvagyon – A szülőktől származó ajándék – mint különvagyon – megtérítésére a házastárs akkor is igényt tarthat, ha az ajándék visszakövetelésének feltételei nem állnak fenn.
Pénzben adott ajándék – Pénz ajándékozása esetén az azon vásárolt dolog követelhető vissza.
A megajándékozott örökösétől – téves feltevésre alapítottan az ajándék visszakövetelésének további feltétele az ajándékozás körülményeire és az ajándékozó életviszonyainak alakulására tekintettel a társadalmi felfogás szerinti indokoltsága.
Az ajándékozó örökösét – általában nem illeti meg az ajándék, illetőleg a helyébe lépett érték visszakövetelésének joga. Az ajándékozó által már megindított pert azonban a perbeli jogutódlás szabályai szerint folytathatja.

Bírósági költségkedvezmények

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász   Költségkedvezmények a bírósági eljárásban   A költségkedvezmények négy kategóriába sorolhatók: 1. tárgyi és személyes költségmente...

Részletek

Birtokvédelmi eljárások

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász   A szomszéd a birtokvédelemre vonatkozó szabályok alapján is felléphet az őt zavaró szomszéd ellen, ha az megfosztja őt az ingatlana hábo...

Részletek

Közös tulajdon megszüntetése

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász   A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, elegendő a közös tulajdon tényére hivatkozni.    &nb...

Részletek