A tanuló sikerrel támadta meg a gimnázium fegyelmi határozatát
Megsemmisítette a bíróság a köznevelési intézmény intézkedését
Nemrég zárult egy per, melyben a tanulóval szemben a köznevelési intézmény fegyelmi büntetésként “felfüggesztett kizárást” alkalmazott. Történt ugyanis, hogy a gyermeket az iskolából valamiféle antipátia és tanulótársaival szemben elkövetett, de kellően nem feltárt és nem bizonyított kötelességszegéssel gyanúsította meg az iskola nevelőtestülete. A tanuló emögött határozottan egy alaptalan ellenszenvet érzett, melyet nem magyarázhattak az általa elkövetett kisebb súlyú szabályszegések sem.
A gyanúsítás nyomán a tanuló ellen az iskola fegyelmi eljárást indított, és a jogi képviselőnek már e korai szakaszban való közreműködése ellenére is számos eljárási szabályt megsértő határozatot hozott, amely szerint a tanulóval szemben felfüggesztett kizárás büntetést szabott ki, mely azzal a következménnyel járt, hogy ettől fogva a legkisebb szabálysértés is alkalmas lett volna arra, hogy a tanulót az iskolából ténylegesen kizárják. A szülők az ilyen fenyegető nyomás alól kimenekítették gyermeküket és egy másik intézményben helyezték el, azonban a jogi eljárás folytatódott.
Ki tűrné tétlenül, ha úgy érzi hogy gyermekét igazságtalanul hurcolták meg és távolították el barátaitól és a jónevű intézményből?
Peres eljárás megindítására került tehát sor, melyben első körben a bíróság a fenntartót egy valódi másodfokú határozat meghozatalára kötelezte. A fenntartó e határozatban, bizonyítékok hiányában és az összes elmondott érv ellenére is megerősítette a fegyelmi eljárás alapjaként szolgáló tényállást és bár a szankciót megváltoztatta, a tanulót a korábbi határozathoz képest ismételten elmarasztalta.
A fenntartó döntése ellen újabb peres eljárás megindítására került sor, melynek nyomán a bíróság teljes mértékben elfogadta a tanuló érveit és megsemmisítette az iskola és a fenntartó valamennyi, a tanulót elmarasztaló döntését.
A bíróság megállapította, hogy az iskola súlyosan kötelezettségszegő magatartásokat csak fegyelmi eljárásban vizsgálhat, melyet az iskolának – a kapcsolódó minisztériumi rendelet alapján – az SzMSz-ben kell szabályoznia, ha ez a helyi szabályozás hiányzik, az már önmagában súlyos, az ügy érdemére kiható szabálysértés.
A fegyelmi tárgyalásról megfelelő időben és megfelelő alakiságokkal kell értesítést küldeni, ha a jogszabályi feltételei fennállnak, akkor pedig kötelező az előzetes egyeztető eljárás lefolytatása.
Fegyelmi tárgyalást csak a nevelőtestület háromtagú bizottsága folytathat le, míg a fegyelmi határozatot csak a nevelőtestület hozhat.
Kötelező biztosítani, hogy a tanuló a védekezését előadja és az iskolának kötelessége a tényállás tisztázása, ehhez pedig a megfelelő bizonyítékok beszerzése, különösen pedig nem maradhat el a sértett meghallgatása.
Mivel a tanulót és szüleit az ügyből kifolyólag jelentős kár és személyiségi jogi sérelem érte, az iskola ellen ezen eljárások megindítására is módja nyílt a bíróság döntése nyomán.
