Az ajándék visszakövetelése

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász

 

8084060025_74eca9b582_zA Polgári Törvénykönyv szerinti ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó a saját vagyona rovására a megajándékozott részére ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Az ajándék, vagyis az ingyenes vagyoni előny a legtöbb esetben tulajdonjog átengedését, átruházását jeleni, így az ajándék tipikusan az adásvétel ingyenes formája. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. A továbbiakban az ajándékozással kapcsolatos eseteket járjuk körbe.


Ajándékozás esetén tehát a szolgáltatással szemben nem áll ellenszolgáltatás, de az ajándékozót rendszerint feltárható – az akaratát motiváló – körülmények indítják arra, hogy a megajándékozottnak ingyenes vagyoni előnyt juttasson. Az ajándékozás ugyanakkor nem egyoldalú nyilatkozat, hanem szerződés, amely azt is jelenti, hogy ez alapján a megajándékozott követelheti az ajándék tárgyának átadását. Az ajándékozási szerződés teljesítését azonban az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után a körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé nem várható. A megtagadás feltételeinek fennállására azonban csak az az ajándékozó hivatkozhat, aki még nem teljesített. Teljesítés után csak az ajándék visszaköveteléséről lehet szó.

 

Nem ajándékozás az olyan előnyben részesítés, amelynek nincs vagyoni értéke. Harmadik személyek védelme és jogaik kijátszásának megakadályozása érdekében a hozzátartozók között létrejött szerződések ingyenességét vélelmezni kell.
Az ajándékozási szerződés is lehet semmis vagy megtámadható (pl. tévedés vagy megtévesztés címén) az általános szabályok szerint. Lényeges kérdésben való tévedésnek minősül, ha az ajándékozó tévedett a tekintetben, hogy a megajándékozott méltó az ingyenes juttatásra.
Gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor az ajándékozást követően következik be olyan komoly esemény, amely feljogosítja az ajándékozót az ajándék visszakövetelésére. Ilyen esemény bekövetkezhet mind az ajándékozó, mind a megajándékozott oldalán. A Ptk. meghatározza a visszakövetelésre alapot adó komoly okokat, továbbá azt is, hogy mikor nincs helye a visszakövetelésnek.

 

Visszakövetelésre az ajándékozó létfenntartásának veszélyeztetettsége, a megajándékozott súlyos jogsértése, továbbá az ajándékozó téves feltevése esetén kerülhet sor.
Részletesebben:
1) a még meglévő ajándékot vissza lehet követelni, amennyiben arra az ajándékozónak a létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti;
2) az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy az ajándék helyébe lépett értéket, ha a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el;
3) az ajándékozó az általános elévülési időn belül visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a lényeges körülményre vonatkozó feltevés feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor;

 

Az ajándék visszakövetelésének joga nem korlátlan. Nincs helye a visszakövetelésnek:
– amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá
– ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta,
– a szokásos mértékű ajándék esetén, valamint
– ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta.
A törvény rögzíti, hogy megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza. Téves feltevésre alapított visszakövetelés joga az általános elévülési időn belül is elenyészik, ha azt az ajándékozó megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem gyakorolja.
Néhány esetkör:
Nászajándék – A tartós házasság reményében adott ajándék nem követelhető vissza, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta.
Házastársnak adott ajándék – Volt házastársak esetén ajándék visszakövetelésére csak akkor kerülhet sor, ha a házasság megromlását kizárólag a megajándékozott házastárs felróható magatartása idézte elő.
Házastársi különvagyon – A szülőktől származó ajándék – mint különvagyon – megtérítésére a házastárs akkor is igényt tarthat, ha az ajándék visszakövetelésének feltételei nem állnak fenn.
Pénzben adott ajándék – Pénz ajándékozása esetén az azon vásárolt dolog követelhető vissza.
A megajándékozott örökösétől – téves feltevésre alapítottan az ajándék visszakövetelésének további feltétele az ajándékozás körülményeire és az ajándékozó életviszonyainak alakulására tekintettel a társadalmi felfogás szerinti indokoltsága.
Az ajándékozó örökösét – általában nem illeti meg az ajándék, illetőleg a helyébe lépett érték visszakövetelésének joga. Az ajándékozó által már megindított pert azonban a perbeli jogutódlás szabályai szerint folytathatja.

Bírósági költségkedvezmények

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász   Költségkedvezmények a bírósági eljárásban   A költségkedvezmények négy kategóriába sorolhatók: 1. tárgyi és személyes költségmente...

Részletek

Birtokvédelmi eljárások

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász   A szomszéd a birtokvédelemre vonatkozó szabályok alapján is felléphet az őt zavaró szomszéd ellen, ha az megfosztja őt az ingatlana hábo...

Részletek

Közös tulajdon megszüntetése

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász   A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, elegendő a közös tulajdon tényére hivatkozni.    &nb...

Részletek

Birtokvédelmi eljárások

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász

 

4747854016_2f7a826cd9_zA szomszéd a birtokvédelemre vonatkozó szabályok alapján is felléphet az őt zavaró szomszéd ellen, ha az megfosztja őt az ingatlana háborítatlan használatától. Lássuk röviden ezeket a jogintézményeket és legfontosabb szabályait.


A birtokvédelem alapja

 

A birtokvédelem szabályai alapján a szomszéd, illetőleg bárki más felléphet a birtokában őt zavaró ellen, ha a birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják. Ez nemcsak a tipikusan előforduló területvitáknál, hanem egyéb zavaró magatartásoknál is igénybe vehető jogvédelmi eszköz. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok – egymás közötti jogviszonyuk alapján – egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.

 

Jogos önhatalom

 

A birtokos a birtoka elleni támadást – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is elháríthatja. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

 

A jegyzői eljárás

 

Más birtokvédelmi eszközök: a jegyző előtti eljárás, illetőleg a bírósági eljárás. A jegyzőtől a birtoksérelem bekövetkezésétől számítva egy éven belül lehet kérni az eredeti birtokállapot helyreállítását, aki az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartástól eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki a birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, s a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél a birtokvita kérdésében bírósági eljárást kezdeményez.

 

A bírósági út

 

Bírósági eljárás a következő esetekben indítható:
– Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül.
– Egy év eltelte után közvetlenül csak a bíróságtól lehet kérni birtokvédelmet.
– Ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás, akkor szintén közvetlenül a bírósághoz lehet/kell fordulni.

 

A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell, amely azt jelenti, hogy birtokperben a zavarónak kell bizonyítani a jogosultságát. Birtokviták jellemzően a szomszédok között alakulhatnak ki, de előfordul a bérlő és tulajdonos között, ha a tulajdonos zaklatásszerűen zavarja a bérlőt, feleség és férj között, ha a családi vita során egymást kizárják a lakásból, vagy a személyes tárgyaikat nem engedik elvinni.

 

Senki sem köteles tűrni, hogy a szomszéd őt birtoklásában háborgassa. Érdemes az eljárásokat foról fokra felépíteni, ha lehet peren kívül megállapodni, kompromisszumokban gondolkodni. Számos olyan helyzettel találkozunk azonban, amikor ügyfeleink számára nincs más lehetőség, mint a jegyző előtt vagy bírósági úton fellépni nyugalma érdekében.

Bírósági költségkedvezmények

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász   Költségkedvezmények a bírósági eljárásban   A költségkedvezmények négy kategóriába sorolhatók: 1. tárgyi és személyes költségmente...

Részletek

Közös tulajdon megszüntetése

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász   A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, elegendő a közös tulajdon tényére hivatkozni.    &nb...

Részletek

Közös tulajdon megszüntetése

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász

 

4257050954_61720d67a3_mA közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, elegendő a közös tulajdon tényére hivatkozni. 

 

 

A közös tulajdon megosztásának módjai:

a) természetben (az ingatlan megfelelő megosztásával)
b) valamelyik tulajdonos magához váltja a többiek tulajdonjogát
c) bíróság által elrendelt árveréssel
A fentieknek megfelelően a bíróság az ítéletben:

→ a műszakilag és az ingatlan-nyilvántartásban megosztható ingatlanok esetében az ingatlan megosztását rendeli el (többnyire megfelelő nagyságú telek esetén);
→ vagy kötelezi valamely tulajdonostársat a többiek tulajdoni hányadának megvásárlására (ez akkor lehetséges, ha a kötelezett tulajdonostárs előzőleg igazolja, hogy a megváltáshoz szükséges összeggel rendelkezik és ezt igazolja is);
→ vagy végső soron árverést rendel el.
Amennyiben a perben valamely tulajdonostárs kéri a közös tulajdon megszüntetését, valamelyik lehetőség biztosan bekövetkezik, tehát a per végén a tulajdonostársak:

→ vagy rendelkezhetnek majd az ingatlan egy részével – tehát eladhatják azt,
→ vagy hozzájutnak a tulajdoni hányaduknak megfelelő értékhez.

 

 

A peres eljárás időtartamaként a gyakorlatban elsőfokon legalább másfél évvel számolni kell. Ugyanakkor bármikor van lehetőség a megegyezésre a peres felek között, ami azt jelenti, hogy amennyiben a többi tulajdonos nem kíván majd pereskedni vagy a feleknek tartaniuk kell attól, hogy a bíróság árverést rendel el, akkor várható, minden érintett nagyobb hajlandóságot mutat a megszüntetést kezdeményező tulajdonostársat megillető rész kifizetésére.

 

Formálisan minden tulajdonosnak, egyéb vagyoni értékű joggal (pl. haszonélvezet) érintett félnek perben kell állnia.

 

Peren kívüli eljárásban

 

A peres eljárás előtt mindenképpen javasolt, hogy peren kívüli eljárásban, ügyvédi felszólító levéllel, egyeztető tárgyalásokkal igyekezzenek rábírni a többi tulajdonost a közös tulajdon megosztásának valamely módjára.

 

Költségek és díjak

 

A) A peres eljárás költségei általánosságban:

→ peres eljárás illetéke: a megszüntetést kezdeményező tulajdonostárs tulajdoni hányada értékének 6%-a, amelyet a keresetlevélen, illetékbélyeg formájában kell leróni;
→ amennyiben a felek az ingatlan értékében megegyezni nem tudnak, úgy sor fog kerülni ingatlanforgalmi szakértő kirendelésére is – ennek költsége legalább 80-120.000 forint, amely a bírói döntéstől függően jellemzően a felperest terheli;
→ a közös tulajdon megszüntetése iránti perben a perköltséget a felek rendszerint saját tulajdoni hányaduk után viselik.

 

B) Megoldás a peres eljárás vitelére a fél nehéz anyagi helyzetére tekintettel

A peres eljárás során lehetőség van úgynevezett különböző költségkedvezmények iránti kérelmek előterjesztésére. Ezekről itt találhat több információt.

 

C) Készkiadások:

– ingatlan tulajdoni lap díja: 3.600 forint
– egyezség esetén a földhivatal igazgatási szolgáltatási díja: 6.600 forint

Amennyiben bármilyen további kérdése volna, állunk rendelkezésére.

Bírósági költségkedvezmények

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász   Költségkedvezmények a bírósági eljárásban   A költségkedvezmények négy kategóriába sorolhatók: 1. tárgyi és személyes költségmente...

Részletek

Bírósági költségkedvezmények

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász

 

28856326061_e0d5bd12e6_z

Költségkedvezmények a bírósági eljárásban

 

A költségkedvezmények négy kategóriába sorolhatók:
1. tárgyi és személyes költségmentesség;
2. tárgyi, valamint teljes és részleges személyes költségfeljegyzési jog;
3. illetékmentesség; valamint
4. illetékfeljegyzési jog

Az alábbiakban a leggyakoribb költségkedvezményeket, azok alkalmazásának leggyakoribb eseteit vesszük végig a teljesség igénye nélkül.

 

Személyes költségmentesség

 

A költségmentesség azt jelenti, hogy annak jogosultja mentesül az illeték előzetes megfizetése alól, a per során felmerülő költségek előlegezése, valamint a valamely okból meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költségek megfizetése alól.

A fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500 forint) és vagyona nincs. Engedélyezhető további speciális körülmények fennállása esetén is, különösen pedig akkor, ha a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy létfenntartása veszélyeztetett.

 

Teljes és részleges személyes költségfeljegyzési jog

 

A teljes és részleges költségfeljegyzési jog lényege, hogy az illeték előzetes megfizetése és a per során felmerülő költségek megelőlegezése alól mentesít, de a költségek megfizetése alól nem, vagyis a bíróság az ítéletében a pernyertesség-pervesztesség arányában a a feleket ennek megfizetésére kötelezi. Ez azért segítség mégis, mert így a per elindítható és fizetési kötelezettség legfeljebb annak végén (ráadásul esetleg a másik féllel megosztva) keletkezik.
Az új Polgári perrendtartás egyik újdonsága a részleges személyes költségfeljegyzési jog, amely kétféle módon engedélyezhető: a bíróság határozhat úgy, hogy a kedvezmény az illeték és a költségek meghatározott hányadára szól (pl. a félnek nem kell megelőlegeznie a költségek 25%-át, a fennmaradó 75%-ot azonban igen), de határozhat úgy is, hogy a kedvezmény csak pontosan meghatározott költségek (jellemzően illeték vagy szakértői díj) előlegezése alól mentesíti a felet.

A fél részére teljes költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év – a KSH által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének (amely 2018-ban figyelembe veendő 2016-os év adata szerint: 263.200 forint) 30%-át, és vagyona nincs.

A fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, akkor is ha a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy az illeték és a per során felmerülő valamennyi költség várható összegének, vagy ezen összeg meghatározott hányadának, vagy az illetéknek, illetve tételesen meghatározott költségnek az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene.

 

A személyes költségkedvezmények közös szabályai

 

A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők összjövedelméből le kell vonni a jogszabály alapján általuk fizetendő tartásdíj vagy járadék összegét, és a lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató) által folyósított hitel havi törlesztőrészletének az összegét is, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigénynek a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételeinek.

Nem lehet a vagyon körébe tartózónak tekinteni a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat, az olyan ingatlant, amely a fél saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja, a mozgáskorlátozott személy gépjárművét és azt a gépjárművet, amely nélkül a fél foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik, valamint
azokat a vagyontárgyakat, amelyek a meghatározott mértékű jövedelem megszerzéséhez szükségesek.

 

Munkaügyi és közszolgálati perekben: tárgyi költségfeljegyzési jog és munkavállalói költségkedvezmény

 

Speciális szabályok érvényesülnek a munkaügyi perekben. Egyrész itt illetéket, szakértői díjat előlegezni szinte soha nem kell, ezt biztosítja a tárgyi költségfeljegyzési jog. (Bizonyos esetekben a feljegyzési jog a szakértői díjra nem terjed ki.)

A munkavállalói költségkedvezmény feltételeinek fennállása esetén a munkavállalót a munkaügyi perben költségmentesség illeti meg. A munkavállalói költségkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a per által érintett munkaviszonyból származó bruttó havi átlagkeresete a mnkaviszony megszűnésekor nem haladja meg – a KSH által közzétett – megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének (amely 2018-ban figyelembe veendő 2016-os év adata szerint: 263.200 forint) kétszeresét.

További speciális szabályok vonatkoznak a tárgyi költségkedvezményekre, illetékmentességekre, mérsékelt illetékekre, a pártfogó ügyvéd díjára és a fizetési meghagyásos eljárásban alkalmazandó díjfeljegyzési jogra, díjmentességre, mérsékelt díjra.

Fontos még tudni, hogy ha a fél költségkedvezményben részesül, az nemcsak a per teljes tartalmára, hanem a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A végrehajtási eljárásban az előlegezés alól mentesít a költségmentesség, de a költségek megfizetése alól nem, hiszen a végrehajtási eljárásban az előlegezett költségeket is behajtják.

Birtokvédelmi eljárások

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász   A szomszéd a birtokvédelemre vonatkozó szabályok alapján is felléphet az őt zavaró szomszéd ellen, ha az megfosztja őt az ingatlana hábo...

Részletek

Közös tulajdon megszüntetése

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász   A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, elegendő a közös tulajdon tényére hivatkozni.    &nb...

Részletek