Vállalkozó adózása: áttekintés

Írta: Dr. Bajusz Gergely ügyvéd – adójogi szakjogász

 

Már a legegyszerűbb és legkisebb vállalkozások is legalább négy-öt különféle adózási formában indíthatóak. Nagyon fontos a vállalkozás indítása előtt alaposan mérlegelni az egyes adózási formák előnyeit és hátrányait. E mérlegelés során szem előtt kell tartani a strukturális kérdéseket is: vajon tényleg az egyéni vállalkozás a legmegfelelőbb a végzendő tevékenységhez? Ebben a cikkben a személyi jövedelemadó-törvény által szabályozott vállalkozói jövedelem szerinti adózási formát tekintjük át röviden.

 

Egyes adózási formák jellemzői dióhéjban

Induló egyéni vállalkozók, kisvállalkozások jellemzően az alábbi kínálatból válaszhatnak.

SZJA – Vállalkozói jövedelem szerinti adózás

Ez a vállalkozó adózásának fő szabálya SZJA törvény szerint. Részletek a cikkben.

SZJA – Átalányadózás

15 millió forint (kereskedelmi tevékenység esetén 100 millió forint) bevétel esetén választható. Jövedelemnek főszabályként 40% költséghányad levonását követően a bevétel 60%-a tekintendő, de egyes tevékenységekre ettől lényegesen kedvezőbb, akár 94% költséghányad levonását is engedi az adótörvény.

KATA

Ezen adókötelezettség választása esetén főállású vállalkozóként havi 50.000 forint megfizetésével minden további járulék és számos egyéb adó (szja, vállalkozói szja, tao, eho, szocho, szakképési hozzájárulás) alól mentesül a vállalkozó. Egyéni vállalkozó és bt választhatja. Évi 12 millió forint jövedelem fölött, e jövedelemrész után további 40% adót kell megfizetni. Néhány szigorú korlátozó szabálya miatt számos esetben nem optimális a választása.

EKHO

Művészeti és sporttevékenységek esetén kínál kedvező adózási formát a magánszemély adózónak, aki ha nem nyugdíjas, az őt terhelő 15% és a kifizetőt terhelő 19,5% (= 34,5%) adóteher megfizetése esetén mentesül a kifizetői szocho, egyéni járulékok és a szja megfizetése alól.

KIVA

Jellemzően nem a kezdő válallkozások adója. Egyéni vállalkozóként nem választható, bt vagy kft formájában igen. Speciális jövedelemszámítási szabályok jellemzik. A jövedelem után 13% adó fizetendő. Kiváltja a társasági adót, szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. Nem váltja ki az áfát és az egyéni járulékokat.

TAO

Természtesen bármely társas vállalkozás válaszhatja, hogy a klasszikus módon a 9% mértékű társasági adó hatálya alá tartozzék. Egyéni vállalkozóként nem választható. Mindenképpen kettős könyvvitellel, éves beszámolási kötelezettséggel kell számolni. Előnye a vállalkozói jövedelemadózással szemben, hogy az eredményt nem kell minden egyes évben leadózni, az későbbi évekre átvihető.

(EVA)

Még létezik, de már csak 2018. december 20-ig választható.

 

A vállalkozói jövedelem szerinti adózás

 

Bevétel-költség-jövedelem

 

Az egyéni vállalkozó adózásának főszabálya szerint az adó alapját a vállalkozó bevételének és költségének különbözete jelenti, amely tovább csökkenthető meghatározott korrekciós tényezőkkel.

 

Mind a bevételek, mind pedig a kiadások körébe vonható tételek az adótörvényben részletesen meghatározásra kerülnek. A vállalkozói kivét, vagyis a vállalkozó magánszemély személyes jövedelme itt költségnek minősül.

 

Korrekciók

 

A legfontosabb korrekciós tételek között megtaláljuk tárgyi eszközök beszerzésére, a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottakra, szakképző iskolai tanulók foglalkoztatására, öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozókra, a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységre vonatkozó csökkentő tételeket.

 

A korrekciós tételek közül kiemelkedik a kisvállalkozói kedvezmény, vagyis a vállalkozási célú tárgyi eszközök beszerzésére és vállalkozói tevékenységet szolgáló ingatlan felújítására vonatkozó kiadásként elszámolt költség, mely legfeljebb a költséget meghaladó bevételek erejéig csökkenti tovább az adóalapot.

 

Az esetleges vállalkozói veszteség pedig annak keletkezését követő 5 évig elhatárolható, vagyis legfeljebb az enélkül számolt adóalap 50%-ig a jövedelem azzal tovább csökkenthető.

 

Jövedelem-nyereség minimum

 

Amennyiben a nem kezdő vállalkozó jövedelme (tehát a bevételnek a költségekkel és egyéb korrekciókkal csökkentett része) nem éri el a vállalkozói bevétel 2 %-át, úgy a vállalkozó e 2 %-nyi részt is tekintheti adóalapnak vagy (igaz, hogy az adóhatóság figyelmének felkeltésével) erről nyilatkozatot tesz és ebben az esetben még e 2 %-nyi részt sem kell adóalapnak tekintenie.

 

Adó- és járulékmértékek

 

A vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 9%. A vállalkozói kivét után a magánszemélyt ezen túlmenően további 15% adó és az alábbiak terhelik:
— 19,5% szociális hozzájárulási adó legalább a minimálbér / garantált bérminimium 112,5%-a után;
— 10% nyugdíjjárulék a minimálbér / garantált bérminimum után;
— 4% egészségbiztosítási járulék és 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék a minimálbér / garantált bérminimium 150%-a után;
— 1,5% munkaerőpiaci járulék a minimálbér / garantált bérminimium 150%-a után.

A költségek levonását követően megmaradó vállalkozói osztalékalapot 15% mértékű szja és 14% mértékű eho terheli.

 

E ponton szót kell ejteni a helyi iparűzési adóról, mely településenként változik, de legfeljebb 2% körüli összeg.

 

Áttekintő modellszámítás

 

Egy egyszerű modellszámításban, feltételezve 25% költséget és főfoglalkozású egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjeként a garantált bérminimum (180.500 forint) összegét, továbbá nem számolva az iparűzési adóval, a vállalkozói bevételként befolyt 1M forintból személyes jövedelmeként 112.358 forintot utalhat át magánszámlájára, a fennmaradó 466.803 forintot pedig adózást követően osztalékként veheti ki a személyi jövedelemadó és az eho levonását követően 331.430 forint összegben.
Vagyis 1M forintból 250.000 forint ment a költségekre, 306.2012 forint különböző adókra és járulékokra és 443.788 forint vált elkölthető jövedelemmé. Ez természetesen csak egy egyszerű modell, melytől az egyéni helyzetek elemzésével pontosabb becslés is adható.