A Polgári Törvénykönyv szerinti ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó a saját vagyona rovására a megajándékozott részére ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Az ajándék, vagyis az ingyenes vagyoni előny a legtöbb esetben tulajdonjog átengedését, átruházását jeleni, így az ajándék tipikusan az adásvétel ingyenes formája. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. A továbbiakban az ajándékozással kapcsolatos eseteket járjuk körbe.

Ajándékozás esetén tehát a szolgáltatással szemben nem áll ellenszolgáltatás, de az ajándékozót rendszerint feltárható – az akaratát motiváló – körülmények indítják arra, hogy a megajándékozottnak ingyenes vagyoni előnyt juttasson. Az ajándékozás ugyanakkor nem egyoldalú nyilatkozat, hanem szerződés, amely azt is jelenti, hogy ez alapján a megajándékozott követelheti az ajándék tárgyának átadását. Az ajándékozási szerződés teljesítését azonban az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után a körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé nem várható. A megtagadás feltételeinek fennállására azonban csak az az ajándékozó hivatkozhat, aki még nem teljesített. Teljesítés után csak az ajándék visszaköveteléséről lehet szó.

Nem ajándékozás az olyan előnyben részesítés, amelynek nincs vagyoni értéke. Harmadik személyek védelme és jogaik kijátszásának megakadályozása érdekében a hozzátartozók között létrejött szerződések ingyenességét vélelmezni kell.
Az ajándékozási szerződés is lehet semmis vagy megtámadható (pl. tévedés vagy megtévesztés címén) az általános szabályok szerint. Lényeges kérdésben való tévedésnek minősül, ha az ajándékozó tévedett a tekintetben, hogy a megajándékozott méltó az ingyenes juttatásra.
Gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor az ajándékozást követően következik be olyan komoly esemény, amely feljogosítja az ajándékozót az ajándék visszakövetelésére. Ilyen esemény bekövetkezhet mind az ajándékozó, mind a megajándékozott oldalán. A Ptk. meghatározza a visszakövetelésre alapot adó komoly okokat, továbbá azt is, hogy mikor nincs helye a visszakövetelésnek.

Visszakövetelésre az ajándékozó létfenntartásának veszélyeztetettsége, a megajándékozott súlyos jogsértése, továbbá az ajándékozó téves feltevése esetén kerülhet sor.
Részletesebben:
1) a még meglévő ajándékot vissza lehet követelni, amennyiben arra az ajándékozónak a létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti;
2) az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy az ajándék helyébe lépett értéket, ha a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el;
3) az ajándékozó az általános elévülési időn belül visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a lényeges körülményre vonatkozó feltevés feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor;

Az ajándék visszakövetelésének joga nem korlátlan. Nincs helye a visszakövetelésnek:
– amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá
– ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta,
– a szokásos mértékű ajándék esetén, valamint
– ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta.
A törvény rögzíti, hogy megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza. Téves feltevésre alapított visszakövetelés joga az általános elévülési időn belül is elenyészik, ha azt az ajándékozó megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem gyakorolja.
Néhány esetkör:
Nászajándék – A tartós házasság reményében adott ajándék nem követelhető vissza, ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsulását az ajándékozó felróható magatartása okozta.
Házastársnak adott ajándék – Volt házastársak esetén ajándék visszakövetelésére csak akkor kerülhet sor, ha a házasság megromlását kizárólag a megajándékozott házastárs felróható magatartása idézte elő.
Házastársi különvagyon – A szülőktől származó ajándék – mint különvagyon – megtérítésére a házastárs akkor is igényt tarthat, ha az ajándék visszakövetelésének feltételei nem állnak fenn.
Pénzben adott ajándék – Pénz ajándékozása esetén az azon vásárolt dolog követelhető vissza.
A megajándékozott örökösétől – téves feltevésre alapítottan az ajándék visszakövetelésének további feltétele az ajándékozás körülményeire és az ajándékozó életviszonyainak alakulására tekintettel a társadalmi felfogás szerinti indokoltsága.
Az ajándékozó örökösét – általában nem illeti meg az ajándék, illetőleg a helyébe lépett érték visszakövetelésének joga. Az ajándékozó által már megindított pert azonban a perbeli jogutódlás szabályai szerint folytathatja.

A szomszéd a birtokvédelemre vonatkozó szabályok alapján is felléphet az őt zavaró szomszéd ellen, ha az megfosztja őt az ingatlana háborítatlan használatától. Lássuk röviden ezeket a jogintézményeket és legfontosabb szabályait.

A birtokvédelem alapja

A birtokvédelem szabályai alapján a szomszéd, illetőleg bárki más felléphet a birtokában őt zavaró ellen, ha a birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják. Ez nemcsak a tipikusan előforduló területvitáknál, hanem egyéb zavaró magatartásoknál is igénybe vehető jogvédelmi eszköz. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok – egymás közötti jogviszonyuk alapján – egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.

Jogos önhatalom

A birtokos a birtoka elleni támadást – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is elháríthatja. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

A jegyzői eljárás

Más birtokvédelmi eszközök: a jegyző előtti eljárás, illetőleg a bírósági eljárás. A jegyzőtől a birtoksérelem bekövetkezésétől számítva egy éven belül lehet kérni az eredeti birtokállapot helyreállítását, aki az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartástól eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki a birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, s a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél a birtokvita kérdésében bírósági eljárást kezdeményez.

A bírósági út

Bírósági eljárás a következő esetekben indítható:
– Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül.
– Egy év eltelte után közvetlenül csak a bíróságtól lehet kérni birtokvédelmet.
– Ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás, akkor szintén közvetlenül a bírósághoz lehet/kell fordulni.

A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell, amely azt jelenti, hogy birtokperben a zavarónak kell bizonyítani a jogosultságát. Birtokviták jellemzően a szomszédok között alakulhatnak ki, de előfordul a bérlő és tulajdonos között, ha a tulajdonos zaklatásszerűen zavarja a bérlőt, feleség és férj között, ha a családi vita során egymást kizárják a lakásból, vagy a személyes tárgyaikat nem engedik elvinni.

Senki sem köteles tűrni, hogy a szomszéd őt birtoklásában háborgassa. Érdemes az eljárásokat foról fokra felépíteni, ha lehet peren kívül megállapodni, kompromisszumokban gondolkodni. Számos olyan helyzettel találkozunk azonban, amikor ügyfeleink számára nincs más lehetőség, mint a jegyző előtt vagy bírósági úton fellépni nyugalma érdekében.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, elegendő a közös tulajdon tényére hivatkozni. 

A közös tulajdon megosztásának módjai:

a) természetben (az ingatlan megfelelő megosztásával)
b) valamelyik tulajdonos magához váltja a többiek tulajdonjogát
c) bíróság által elrendelt árveréssel
A fentieknek megfelelően a bíróság az ítéletben:

→ a műszakilag és az ingatlan-nyilvántartásban megosztható ingatlanok esetében az ingatlan megosztását rendeli el (többnyire megfelelő nagyságú telek esetén);
→ vagy kötelezi valamely tulajdonostársat a többiek tulajdoni hányadának megvásárlására (ez akkor lehetséges, ha a kötelezett tulajdonostárs előzőleg igazolja, hogy a megváltáshoz szükséges összeggel rendelkezik és ezt igazolja is);
→ vagy végső soron árverést rendel el.
Amennyiben a perben valamely tulajdonostárs kéri a közös tulajdon megszüntetését, valamelyik lehetőség biztosan bekövetkezik, tehát a per végén a tulajdonostársak:

→ vagy rendelkezhetnek majd az ingatlan egy részével – tehát eladhatják azt,
→ vagy hozzájutnak a tulajdoni hányaduknak megfelelő értékhez.

A peres eljárás időtartamaként a gyakorlatban elsőfokon legalább másfél évvel számolni kell. Ugyanakkor bármikor van lehetőség a megegyezésre a peres felek között, ami azt jelenti, hogy amennyiben a többi tulajdonos nem kíván majd pereskedni vagy a feleknek tartaniuk kell attól, hogy a bíróság árverést rendel el, akkor várható, minden érintett nagyobb hajlandóságot mutat a megszüntetést kezdeményező tulajdonostársat megillető rész kifizetésére.

Formálisan minden tulajdonosnak, egyéb vagyoni értékű joggal (pl. haszonélvezet) érintett félnek perben kell állnia.

Peren kívüli eljárásban

A peres eljárás előtt mindenképpen javasolt, hogy peren kívüli eljárásban, ügyvédi felszólító levéllel, egyeztető tárgyalásokkal igyekezzenek rábírni a többi tulajdonost a közös tulajdon megosztásának valamely módjára.

Költségek és díjak

A) A peres eljárás költségei általánosságban:

→ peres eljárás illetéke: a megszüntetést kezdeményező tulajdonostárs tulajdoni hányada értékének 6%-a, amelyet a keresetlevélen, illetékbélyeg formájában kell leróni;
→ amennyiben a felek az ingatlan értékében megegyezni nem tudnak, úgy sor fog kerülni ingatlanforgalmi szakértő kirendelésére is – ennek költsége legalább 80-120.000 forint, amely a bírói döntéstől függően jellemzően a felperest terheli;
→ a közös tulajdon megszüntetése iránti perben a perköltséget a felek rendszerint saját tulajdoni hányaduk után viselik.

B) Megoldás a peres eljárás vitelére a fél nehéz anyagi helyzetére tekintettel

A peres eljárás során lehetőség van úgynevezett különböző költségkedvezmények iránti kérelmek előterjesztésére. Ezekről itt találhat több információt.

C) Készkiadások:

– ingatlan tulajdoni lap díja: 3.600 forint
– egyezség esetén a földhivatal igazgatási szolgáltatási díja: 6.600 forint

Amennyiben bármilyen további kérdése volna, állunk rendelkezésére.

Mi védi a vevő és az eladó érdekeit az adásvételi szerződés megkötésének folyamatában? Milyen díjakkal és költségekkel kell számolniuk a feleknek? Hogyan zajlik az eljárás? Rövid összefoglalónkban választ adunk e kérdésekre.

A SZERZŐDÉS: A FELEK BIZTONSÁGÁNAK ALAPJA

A vevő (és egyben az eladó) érdekeit leginkább egy gondosan megírt szerződés fogja védeni. Az adásvételi szerződésben szerepelnie kell a felek valamennyi megállapodásának, így annak, hogy
→ foglaló vagy előleg kerül átadásra; [ha felek a szerződést teljesítik, a foglalót a vételárba be kell számítani; ha a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár; egyébként pedig a teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni];
→ a vételárat egyösszegben vagy részletekben a szerződésben meghatározott időpontokban fizeti a vevő;
→ a vételár milyen forrásból kerül megfizetésre; [a hitelintézeti előírások szerint ez a vételárrész képezi a vételár utolsó részét, azaz annak folyósításáig az önerő teljes összegének megfizetésre kell kerülnie];
→ szükséges-e az ingatlan tehermentesítése és az milyen módon történik;
→ a birtokbaadás mikor történik; [ezt a felek rendszerint a teljes vételár kifizetéséhez kötik, de ettől eltérő megoldások sem ritkák, ilyenkor azonban e részkérdés külön szabályozására van a szerződésben szükség, pl. bérleti díj kikötéssel, a beruházások megtiltásával, elszámolási kötelezettséggel a szerződés meghiúsulása esetére].

A munkaviszony megszüntetése jogellenes, ha az akár alaki, akár tartalmi okból nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ilyen lehet például, ha a munkáltató felmondási védelem alatt álló (várandós) munkavállalónak mond fel jogellenesen, vagy a próbaidőt meghaladóan, de a próbaidőre hivatkozva mond fel a munkáltató. Ugyanakkor a munkaviszony megszüntetését nem teszi jogellenessé, ha a munkáltató intézkedése csak valamely járulékos kérdésben sért jogszabályt. Ilyen járulékos kérdés lehet például az, hogy a felmondásban hibásan kerül megjelölésre a felmondási idő mértéke, vagy a fennmaradó (időarányos) szabadság elszámolása). Ez utóbbi esetben ez a jogsértés is orvosolandó, de önmagában ez nem teszi jogellenessé magát a megszüntető nyilatkozatot.

Kár megtérítése

Főszabály szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. A munkavállaló kártérítésként – a korábbi Mt-vel ellentétben – nem elmaradt munkabért, hanem elmaradt jövedelmet kérhet. Ennek indoka, hogy munkaviszony fennállásának hiányában nem lehet elmaradt munkabérről beszélni. Az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összege azonban korlátozott: nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét.

Előfordulhat olyan eset, hogy a munkavállalónak nincs kára, illetve azt nem tudja vagy nehezen tudja bizonyítani, a kártérítés helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.

Az elmaradt munkabér, egyéb járandóság és az ezt meghaladó kár megtérítése

A munkáltatónak meg kell térítenie a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. Elmaradt munkabérként azonban a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni.

Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál mindenképpen figyelembe kell venni, azt az összeget
– amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá
– amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítésként.

Végkielégítés

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei a kártérítésen túl, jogosult a végkielégítés összegére. Végkielégítés akkor jár, ha
– a munkaviszony nem felmondással szűnt meg jogellenesen, vagy
– a munkavállaló azért nem részesült végkielégítésben, mert a felmondás indoka a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége volt.

A munkaviszony helyreállítása

A korábbi Mt. szabályokhoz képes az új Mt. már csak szűk körben ad lehetőséget a munkavállalónak a munkaviszony helyreállítására, ezért általában a megszüntetésre irányuló jognyilatkozat szerint szűnik meg a munkaviszony, és nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján.

A munkavállaló kérelmére a bíróság csak abban az esetben állítja helyre a munkaviszonyt, ha
– a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött,
– a munkaviszony felmondására a várandósság, szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, katonai szolgálat vagy az ember reprodukciós eljárással összefüggő védelem tartama alatt került sor (felmondási tilalmak),
– a munkaviszony felmondása a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalóra irányadó felmondási korlátozásba ütközött,
– a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, vagy
– a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.
Amennyiben a munkavállaló a per során kéri a a munkaviszony helyreállításától, ettől a bíróság nem tekinthet el. A munkavállaló a munkaviszony helyreállítása esetén is követelheti a jogellenes megszüntetéssel összefüggően felmerülő kárát (ebben ez esetben nem érvényesül a 12 havi korlát)

Nem vagyoni kár (sérelemdíj)

Az Mt. szerint a munkáltatónak a munkavállaló részére meg kell térítenie az elmaradt munkabérén, egyéb járandóságán túl az azt meghaladó kárát is. Ilyen lehet a nem vagyoni kár is, ha például egy aktívan dolgozó munkavállaló a munkaviszonyból eredő stressz hatására orvosi kezelésre szorul és időközben a munkáltató (jogellenesen) megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát. Ebben esetben kártérítési indokként a személyiségi jogsérelem, mint nem vagyoni kártérítési igény is felmerül, amely a Ptk. sérelemdíj szabályai szerint követelhető. Megjegyzendő, hogy a nem vagyoni kártérítési igényt a munkavállalónak kell bizonyítania.

Kérjen segítséget! Állunk rendelkezésére.

Számos esetben előfordul, hogy a munkavállaló egy mégoly jelentős munkáltatói jogsértés esetén sem kíván bírósághoz fordulni. Emellett az is gyakori, hogy okiratokkal vagy tanúkkal viszonylag egyszerűen igazolható munkáltatói jogsértések ellenére a munkáltatók tárgyalni sem hajlandók a munkavállalóval mondván, ha követel, hát pereskedjen és fizesse annak a költségeit. A munkaügyi perek igen nagy számban a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosak.

Perindítás

A munkaügyi per a keresetlevél bírósághoz történő beadásával indítható. A keresetlevél valamennyi per esetében a felperesi állítások kiindulópontja. Ebben kell előadni a tényállást, azt hogy mennyiben sérültek a munkavállaló jogai, azt hogy a jogsértéseket milyen bizonyítékok támasztják alá és természetesen meg kell fogalmazni a kereseti kérelmeket.
A kereseti kérelmek

A kereseti kérelmek a munkaügyi perekben jellemzően az alábbi jogcímekhez kapcsolódnak:

→  a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. Az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Egyes esetekben a munkavállaló a kártérítésen túlmenően jogosult lehet a végkielégítés összegére vagy a munkaviszony helyreállítására.

→ munkabér iránti igények esetében a munkabér valamely ki nem fizetett részét szokták követelni.

Fontos szabály, hogy az első esetben, tehát, ha a munkaviszony jogellenes megszüntetésére okán indul eljárás, úgy a keresetlevelet a munkáltató írásbeli intézkedésétől (pl. felmondás) számított harminc napon belül kell a munkaügyi bíróságnál előterjeszteni. A határidő a postára adással is teljesíthető.

A második esetben, azaz a munkabér iránti igényeknél nem az előbb említett harminc napos határidő, hanem a három éves elévülési idő számít, a per megindítására tehát főszabály szerint ennyi idő áll rendelkezésre.

Bizonyítás a perben.

Minden peres eljárásban a felek állításait bizonyítékokkal kell alátámasztani. A bizonyíték a munkaügyi perekben jellemzően okirat vagy tanúvallomás. A per előkészítése során az egyik legfontosabb feladat összegyűjteni a rendelkezésre álló bizonyítékokat: valamennyi lényeges okiratot és a lehetséges tanúkat. Meg kell tudni jelölni, hogy az egyes tanúkkal a felek mit kívánnak bizonyítani, mi a nevük és címük annak érdekében, hogy a bíróság őket idézni tudja.

Peren kívüli eljárás

Mint bármely polgári ügyben, a munkaügyi bírósági eljárást megelőzően is helye lehet a felek megállapodásának. A perindítást megelőző peren kívüli eljárás végső soron ennek az esélyét kínálja. Fontos tudni, hogy a felek a peres eljárás alatt is bármikor megegyezhetnek egymással. Ilyenkor célszerű, ha egyezségük jóváhagyását a bíróságtól kérik, mert ebben az esetben a bírói végzéssel jóváhagyott egyezség „ítélet hatályú” lesz, azaz nemteljesítés esetén végrehajtható okiratként szolgálhat.

Költségek és díjak

A munkaügyi perekben a munkavállalót tárgyi költségfeljegyzési jog és illetékfeljegyzési jog illeti meg, ami azt jelenti, hogy az eljárás során felmerülő költségeket (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.), valamint az illetéket az állam előlegezi.

A pervesztes fél az állam által előlegezett költségek viselésére lesz köteles az ítélet szerint.

Kérjen segítséget! Állunk rendelkezésére.

Az államigazgatási szerv fegyelmi határozatával szemben a kormánytisztviselők jogorvoslat eszköze a közszolgálati panasz, amely a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz nyújtható be. A fegyelmi határozat a bíróság előtt tehát közvetlenül nem támadható meg, a Döntőbizottság döntése azonban a bíróság előtt megtámadható. 

A köztisztviselők a fegyelmi határozattal szemben közvetlenül fordulhatnak a bírósághoz.

Közszolgálati panasz benyújtása és a Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárása

Az államigazgatási szerv fegyelmi eljárásban hozott határozatát a kormányzati tisztviselő a Kormánytisztviselői Döntőbizottság előtt közszolgálati panasszal támadhatja meg. A közszolgálati panaszt a megfelelő formai és tartalmi követelmények megtartásával a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a Döntőbizottsághoz benyújtani.

A Döntöbizottság iratokat kérhet be a panaszostól, illetve a munkáltatótól; meghallgathatja a panaszost, illetve a munkáltatót; tanút hallgathat meg; szakértőt kérhet fel; egyéb, a panasz kivizsgálásához szükséges cselekményeket végezhet. Az eljárásban a panaszos, illetve a munkáltató helyett azok képviselője, meghatalmazottja is eljárhat.

A Döntőbizottság eljárása során gondoskodik arról, hogy a panaszos, illetve a munkáltató minden, az eljárás során felvetődött tényt, iratot, nyilatkozatot megismerhessenek és azokkal kapcsolatban álláspontjukat kifejthessék. A panaszos a közszolgálati panaszát a Döntőbizottság határozatának meghozataláig visszavonhatja. A közszolgálati panasz visszavonása esetén a Döntőbizottság az eljárást megszünteti.

A panaszt a Döntőbizottság annak kézhezvételétől számított hatvan napon belül indokolással ellátott határozatban bírálja el és döntését írásban közli. Ezt a határidőt indokolt esetben a  Döntőbizottság egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbíthatja.
A határozat rendelkező részének világosan tartalmaznia kell a Döntőbizottság döntését. A rendelkező részben kell tájékoztatást adni arról is, hogy a Döntőbizottság határozata ellen az abban érintettek harminc napon belül keresettel fordulhatnak a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz.
Az indokolásnak tartalmaznia kell különösen: a panasz lényegét; az eljárás eredményét és mindazokat a körülményeket, tényeket, amelyeket a Döntőbizottság határozatának meghozatalánál figyelembe vett; az alkalmazásra kerülő jogszabályokat.

Ha a Döntőbizottság a panaszt egészben, vagy részben alaposnak találja, a munkáltatót egészben, vagy részben kötelezheti a panaszos szükséges és igazolt költségeinek, valamint az eljárás miatt kiesett munkaidejére járó illetményének megtérítésére.

A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti, ha a Döntőbizottság csak a panasz egy részéről döntött, vagy nem döntött valamely kérdésben.

Bírósági eljárás

A vonatkozó szabályok szerint a kormánytisztviselők csak közvetve fordulhatnak a fegyelmi eljárásban hozott határozattal szemben – a Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül – bírósághoz (az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz). A bíróság vizsgálja a fegyelmi határozat megalapozottságát, a büntetés mértékének arányosságát.

A bíróság a Döntőbizottság határozatát végzéssel teljes egészében hatályon kívül helyezi és a Döntőbizottságot új eljárásra utasítja, ha nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy a határozat meghozatalában kizárt személy vett részt. Ha a Döntőbizottság a hatáskörét túllépve járt el, vagy hatáskörének hiányát jogszabálysértéssel állapította meg, a határozatot a közigazgatási és munkaügyi bíróság ebben a részében helyezi hatályon kívül.

Az előzőekben meghatározott esetek kivételével a bíróság a Döntőbizottságot nem utasíthatja újabb eljárásra, hanem érdemben dönt, és a megtámadott határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, vagy a keresetet elutasítja.

Ha a felek között egyezség jött lére, a közigazgatási és munkaügyi bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében a határozatot hatályon kívül helyezi.

Amennyiben a bírósági eljárásban igazolást nyer, hogy a hivatalvesztés büntetésre, mint jogviszony megszüntetésre jogellenesen került sor, úgy a bíróság kérelemre és a törvényi feltételek fennállása esetén – így különösen, ha a fegyelmi felelősség nem áll fenn vagy fennáll ugyan, de a hivatalvesztés fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával – elrendelheti a kormánytisztviselő eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását.

A vonatkozó törvény főszabálya szerint minden esetben meg kell téríteni az elmaradt illetményt és egyéb kárát (levonva azt a részt, amely máshonnan – pl. új munkaviszony létesítésével – megtérült vagy megtérülhetett volna), ha pedig az érintett továbbfoglalkoztatására nem kerül sor, akkor 2-12 havi illetménynek megfelelő összeg megfizetésére kötelezi az államigazgatási szervet a bíróság.

A köztisztviselők a fegyelmi határozattal szemben közvetlenül fordulhatnak a bírósághoz.

Állunk rendelkezésére személyes konzultációval, a munkáltató, a Döntőbizottság előtti peren kívüli képviselet biztosításával, továbbá bírósági peres képviselettel.