Kategória: Adójog

Adózás értékpapírból származó jövedelem után

money-2

 

Írta: Dr. Bajusz Gergely – ügyvéd, adójogi szakjogász

 

 

Adózás az árfolyamnyereség után

 

 

Az értékpapír értékesítése árfolyamnyereségként adózik, ami azt jelenti, hogy az értékpapír eladási árából le kell vonni a megszerzésére fordított értéket és valamennyi további járulékos költséget is, így a jutalékokat és egyéb díjakat, a megfizetett illetéket, a megszerzéssel és a tartással kapcsolatos egyéb igazolt kiadásokat. Az adóalap az így kapott különbözet lesz, amelyet 15%-os mértékű személyi jövedelemadó és 14%-os egészségügyi hozzájárulás terhel (a szokásos évi 450 ezer forintos határig). Az adóelőleget a kifizető vonja le.

 

Az adózás azonban függ a magánszemély adójogi illetőségétől és attól is, hogy az árfolyamnyereség belföldről vagy külföldről származik. Főszabályként az árfolyamnyereség az értékesítő magánszemély illetősége szerinti országban adóztatható, de vannak kivételek. Ha a külföldi ország megadóztatja e jövedelmet, úgy a megfizetett adóval a magyarországi adó csökkenthető.

 

Az előzőekben írt főszabálytól eltérően nem árfolyamnyereségként adózik a különbözet azon része, amelyet más jövedelemként kell figyelembe venni. E körben a legjellemzőbb az ellenőrzött tőzsdei ügyletek árfolyamnyeresége, de ide tartozik a kamatjövedelem is.

 

 

Értékpapírnak minősülnek

a nyilvános és zártkörű részvénytársaságok részvényei és néhány további hitel- vagy áruviszonyt, illetve részesedési jogot megtestesítő értékpapír (pl.: kötvény, kincstárjegy, jelzáloglevél, befektetési jegy, pénztárjegy, jelzáloglevél, kárpótlási jegy, közraktárjegy).

 

 

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek

 

 

Ilyen ügyleteknek minősülnek a (nem feltétlenül csak magyar) befektetési szolgáltatóval, befektetési vállalkozóval, befektetési alapkezelővel, hitelintézettel, pénzügyi szolgáltatóval kötött felügyelt tevékenységek keretében, meghatározott pénzügyi eszközökre, árura, devizára, valutára kötött ügyletek, melyeket a kapcsolódó jogszabályok részletesen meghatároznak.

 

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelem az adóévben elért pénzben elszámolt összes ügyleti nyereség és az összes ügyleti veszteség különbözete. Az adókiegyenlítés fontos és kedvező szabálya miatt a keletkezés évének adóbevallásában feltüntetett ügyleti veszteség két évig levonható a fizetendő adóból, illetőleg az utóbb keletkező veszteséggel is csökkenthető a korábbi nyereség után már megfizetett adó, amely így visszaigényelhető lesz. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek adózása továbbá azért kedvező, mert azt nem terheli 14%-os eho-fizetési kötelezettség.

 

A befektetési szolgáltatóval történő szerződéskötés, illetőleg az ügyletek megkötése előtt e kérdést alaposan körül kell járni, mert ha az ügylet (esetleg a szolgáltató, aki az ügylet során közreműködik) mégsem tartozik a jogszabály által meghatározott körbe, úgy a kedvezőtlenebb árfolyamnyereség-adózás szabályai alkalmazandók (vagyis eho-fizetési kötelezettség is fenn fog állni).

 

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetében a kifizető nem vonja le az adóelőleget, az adót önadózással kell megállapítani és megfizetni a szolgáltató által február 15-ig kötelezően kiállítandó, ügyletenként részletezett igazolás alapján.

 

 

Osztalékból származó jövedelem adózása

 

 

Az osztalék címén szerzett jövedelem esetében a bevétellel nem állítható szembe az értékpapír megszerzésére fordított érték vagy más díj, költség: a bevétel egésze jövedelem.

 

Az osztalékot jelenleg 15%-os szja és és 14%-os eho terheli, melyet főszabályként a kifizető von le. A helyzet egyértelmű és könnyen minősíthető egy magyar részvény osztaléka kapcsán, azonban annak megítélése már jóval bonyoultabb egy külföldi részvény esetén.

 

Amennyiben a számlán osztalékból származó jövedelemként kerül jóváírásra valamekkora összeg, úgy annak az előzőektől eltérő adójogi következményei lesznek: a magánszemélynek saját magának kell megállapítania és megfizetnie az adót, ha a kifizető ezt nem tette meg (mert például külföldi kifizetőről van szó). A jogcím vizsgálata azért is lényeges, mert a magyar adótörvény elfogadja a külföldi állam joga szerinti osztalékminősítést akkor is, ha a magyar jog egyébként a jövedelmet nem minősítené osztaléknak, így viszont előfordulhat, hogy kedvezőtlenebb adózási következményt kell alkalmazni.

 

Az osztalék adóját egyébként a jóváhagyás (és nem pedig a kifizetés) éve szerinti adókulccsal kell számításba venni.

Vállalkozó adózása: áttekintés

Írta: Dr. Bajusz Gergely ügyvéd – adójogi szakjogász

 

Már a legegyszerűbb és legkisebb vállalkozások is legalább négy-öt különféle adózási formában indíthatóak. Nagyon fontos a vállalkozás indítása előtt alaposan mérlegelni az egyes adózási formák előnyeit és hátrányait. E mérlegelés során szem előtt kell tartani a strukturális kérdéseket is: vajon tényleg az egyéni vállalkozás a legmegfelelőbb a végzendő tevékenységhez? Ebben a cikkben a személyi jövedelemadó-törvény által szabályozott vállalkozói jövedelem szerinti adózási formát tekintjük át röviden.

 

Egyes adózási formák jellemzői dióhéjban

Induló egyéni vállalkozók, kisvállalkozások jellemzően az alábbi kínálatból válaszhatnak.

SZJA – Vállalkozói jövedelem szerinti adózás

Ez a vállalkozó adózásának fő szabálya SZJA törvény szerint. Részletek a cikkben.

SZJA – Átalányadózás

15 millió forint (kereskedelmi tevékenység esetén 100 millió forint) bevétel esetén választható. Jövedelemnek főszabályként 40% költséghányad levonását követően a bevétel 60%-a tekintendő, de egyes tevékenységekre ettől lényegesen kedvezőbb, akár 94% költséghányad levonását is engedi az adótörvény.

KATA

Ezen adókötelezettség választása esetén főállású vállalkozóként havi 50.000 forint megfizetésével minden további járulék és számos egyéb adó (szja, vállalkozói szja, tao, eho, szocho, szakképési hozzájárulás) alól mentesül a vállalkozó. Egyéni vállalkozó és bt választhatja. Évi 12 millió forint jövedelem fölött, e jövedelemrész után további 40% adót kell megfizetni. Néhány szigorú korlátozó szabálya miatt számos esetben nem optimális a választása.

EKHO

Művészeti és sporttevékenységek esetén kínál kedvező adózási formát a magánszemély adózónak, aki ha nem nyugdíjas, az őt terhelő 15% és a kifizetőt terhelő 19,5% (= 34,5%) adóteher megfizetése esetén mentesül a kifizetői szocho, egyéni járulékok és a szja megfizetése alól.

KIVA

Jellemzően nem a kezdő válallkozások adója. Egyéni vállalkozóként nem választható, bt vagy kft formájában igen. Speciális jövedelemszámítási szabályok jellemzik. A jövedelem után 13% adó fizetendő. Kiváltja a társasági adót, szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. Nem váltja ki az áfát és az egyéni járulékokat.

TAO

Természtesen bármely társas vállalkozás válaszhatja, hogy a klasszikus módon a 9% mértékű társasági adó hatálya alá tartozzék. Egyéni vállalkozóként nem választható. Mindenképpen kettős könyvvitellel, éves beszámolási kötelezettséggel kell számolni. Előnye a vállalkozói jövedelemadózással szemben, hogy az eredményt nem kell minden egyes évben leadózni, az későbbi évekre átvihető.

(EVA)

Még létezik, de már csak 2018. december 20-ig választható.

 

A vállalkozói jövedelem szerinti adózás

 

Bevétel-költség-jövedelem

 

Az egyéni vállalkozó adózásának főszabálya szerint az adó alapját a vállalkozó bevételének és költségének különbözete jelenti, amely tovább csökkenthető meghatározott korrekciós tényezőkkel.

 

Mind a bevételek, mind pedig a kiadások körébe vonható tételek az adótörvényben részletesen meghatározásra kerülnek. A vállalkozói kivét, vagyis a vállalkozó magánszemély személyes jövedelme itt költségnek minősül.

 

Korrekciók

 

A legfontosabb korrekciós tételek között megtaláljuk tárgyi eszközök beszerzésére, a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottakra, szakképző iskolai tanulók foglalkoztatására, öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozókra, a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységre vonatkozó csökkentő tételeket.

 

A korrekciós tételek közül kiemelkedik a kisvállalkozói kedvezmény, vagyis a vállalkozási célú tárgyi eszközök beszerzésére és vállalkozói tevékenységet szolgáló ingatlan felújítására vonatkozó kiadásként elszámolt költség, mely legfeljebb a költséget meghaladó bevételek erejéig csökkenti tovább az adóalapot.

 

Az esetleges vállalkozói veszteség pedig annak keletkezését követő 5 évig elhatárolható, vagyis legfeljebb az enélkül számolt adóalap 50%-ig a jövedelem azzal tovább csökkenthető.

 

Jövedelem-nyereség minimum

 

Amennyiben a nem kezdő vállalkozó jövedelme (tehát a bevételnek a költségekkel és egyéb korrekciókkal csökkentett része) nem éri el a vállalkozói bevétel 2 %-át, úgy a vállalkozó e 2 %-nyi részt is tekintheti adóalapnak vagy (igaz, hogy az adóhatóság figyelmének felkeltésével) erről nyilatkozatot tesz és ebben az esetben még e 2 %-nyi részt sem kell adóalapnak tekintenie.

 

Adó- és járulékmértékek

 

A vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 9%. A vállalkozói kivét után a magánszemélyt ezen túlmenően további 15% adó és az alábbiak terhelik:
— 19,5% szociális hozzájárulási adó legalább a minimálbér / garantált bérminimium 112,5%-a után;
— 10% nyugdíjjárulék a minimálbér / garantált bérminimum után;
— 4% egészségbiztosítási járulék és 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék a minimálbér / garantált bérminimium 150%-a után;
— 1,5% munkaerőpiaci járulék a minimálbér / garantált bérminimium 150%-a után.

A költségek levonását követően megmaradó vállalkozói osztalékalapot 15% mértékű szja és 14% mértékű eho terheli.

 

E ponton szót kell ejteni a helyi iparűzési adóról, mely településenként változik, de legfeljebb 2% körüli összeg.

 

Áttekintő modellszámítás

 

Egy egyszerű modellszámításban, feltételezve 25% költséget és főfoglalkozású egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjeként a garantált bérminimum (180.500 forint) összegét, továbbá nem számolva az iparűzési adóval, a vállalkozói bevételként befolyt 1M forintból személyes jövedelmeként 112.358 forintot utalhat át magánszámlájára, a fennmaradó 466.803 forintot pedig adózást követően osztalékként veheti ki a személyi jövedelemadó és az eho levonását követően 331.430 forint összegben.
Vagyis 1M forintból 250.000 forint ment a költségekre, 306.2012 forint különböző adókra és járulékokra és 443.788 forint vált elkölthető jövedelemmé. Ez természetesen csak egy egyszerű modell, melytől az egyéni helyzetek elemzésével pontosabb becslés is adható.