Írta: Dr. Demeter Andrea | Ügyvéd, munkajogi szakjogász
Az államigazgatási szerv fegyelmi határozatával szemben a kormánytisztviselők jogorvoslat eszköze a közszolgálati panasz, amely a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz nyújtható be. A fegyelmi határozat a bíróság előtt tehát közvetlenül nem támadható meg, a Döntőbizottság döntése azonban a bíróság előtt megtámadható.
A köztisztviselők a fegyelmi határozattal szemben közvetlenül fordulhatnak a bírósághoz.
Közszolgálati panasz benyújtása és a Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárása
Az államigazgatási szerv fegyelmi eljárásban hozott határozatát a kormányzati tisztviselő a Kormánytisztviselői Döntőbizottság előtt közszolgálati panasszal támadhatja meg. A közszolgálati panaszt a megfelelő formai és tartalmi követelmények megtartásával a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a Döntőbizottsághoz benyújtani.
A Döntöbizottság iratokat kérhet be a panaszostól, illetve a munkáltatótól; meghallgathatja a panaszost, illetve a munkáltatót; tanút hallgathat meg; szakértőt kérhet fel; egyéb, a panasz kivizsgálásához szükséges cselekményeket végezhet. Az eljárásban a panaszos, illetve a munkáltató helyett azok képviselője, meghatalmazottja is eljárhat.
A Döntőbizottság eljárása során gondoskodik arról, hogy a panaszos, illetve a munkáltató minden, az eljárás során felvetődött tényt, iratot, nyilatkozatot megismerhessenek és azokkal kapcsolatban álláspontjukat kifejthessék. A panaszos a közszolgálati panaszát a Döntőbizottság határozatának meghozataláig visszavonhatja. A közszolgálati panasz visszavonása esetén a Döntőbizottság az eljárást megszünteti.
A panaszt a Döntőbizottság annak kézhezvételétől számított hatvan napon belül indokolással ellátott határozatban bírálja el és döntését írásban közli. Ezt a határidőt indokolt esetben a Döntőbizottság egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbíthatja.
A határozat rendelkező részének világosan tartalmaznia kell a Döntőbizottság döntését. A rendelkező részben kell tájékoztatást adni arról is, hogy a Döntőbizottság határozata ellen az abban érintettek harminc napon belül keresettel fordulhatnak a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz.
Az indokolásnak tartalmaznia kell különösen: a panasz lényegét; az eljárás eredményét és mindazokat a körülményeket, tényeket, amelyeket a Döntőbizottság határozatának meghozatalánál figyelembe vett; az alkalmazásra kerülő jogszabályokat.
Ha a Döntőbizottság a panaszt egészben, vagy részben alaposnak találja, a munkáltatót egészben, vagy részben kötelezheti a panaszos szükséges és igazolt költségeinek, valamint az eljárás miatt kiesett munkaidejére járó illetményének megtérítésére.
A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti, ha a Döntőbizottság csak a panasz egy részéről döntött, vagy nem döntött valamely kérdésben.
Bírósági eljárás
A vonatkozó szabályok szerint a kormánytisztviselők csak közvetve fordulhatnak a fegyelmi eljárásban hozott határozattal szemben – a Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül – bírósághoz (az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz). A bíróság vizsgálja a fegyelmi határozat megalapozottságát, a büntetés mértékének arányosságát.
A bíróság a Döntőbizottság határozatát végzéssel teljes egészében hatályon kívül helyezi és a Döntőbizottságot új eljárásra utasítja, ha nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy a határozat meghozatalában kizárt személy vett részt. Ha a Döntőbizottság a hatáskörét túllépve járt el, vagy hatáskörének hiányát jogszabálysértéssel állapította meg, a határozatot a közigazgatási és munkaügyi bíróság ebben a részében helyezi hatályon kívül.
Az előzőekben meghatározott esetek kivételével a bíróság a Döntőbizottságot nem utasíthatja újabb eljárásra, hanem érdemben dönt, és a megtámadott határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, vagy a keresetet elutasítja.
Ha a felek között egyezség jött lére, a közigazgatási és munkaügyi bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében a határozatot hatályon kívül helyezi.
Amennyiben a bírósági eljárásban igazolást nyer, hogy a hivatalvesztés büntetésre, mint jogviszony megszüntetésre jogellenesen került sor, úgy a bíróság kérelemre és a törvényi feltételek fennállása esetén – így különösen, ha a fegyelmi felelősség nem áll fenn vagy fennáll ugyan, de a hivatalvesztés fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával – elrendelheti a kormánytisztviselő eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását.
A vonatkozó törvény főszabálya szerint minden esetben meg kell téríteni az elmaradt illetményt és egyéb kárát (levonva azt a részt, amely máshonnan – pl. új munkaviszony létesítésével – megtérült vagy megtérülhetett volna), ha pedig az érintett továbbfoglalkoztatására nem kerül sor, akkor 2-12 havi illetménynek megfelelő összeg megfizetésére kötelezi az államigazgatási szervet a bíróság.
A köztisztviselők a fegyelmi határozattal szemben közvetlenül fordulhatnak a bírósághoz.
Állunk rendelkezésére személyes konzultációval, a munkáltató, a Döntőbizottság előtti peren kívüli képviselet biztosításával, továbbá bírósági peres képviselettel.