A munkaügyi perek: rövid összefoglaló

Számos esetben előfordul, hogy a munkavállaló egy mégoly jelentős munkáltatói jogsértés esetén sem kíván bírósághoz fordulni. Emellett az is gyakori, hogy okiratokkal vagy tanúkkal viszonylag egyszerűen igazolható munkáltatói jogsértések ellenére a munkáltatók tárgyalni sem hajlandók a munkavállalóval mondván, ha követel, hát pereskedjen és fizesse annak a költségeit. A munkaügyi perek igen nagy számban a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosak.

Perindítás

A munkaügyi per a keresetlevél bírósághoz történő beadásával indítható. A keresetlevél valamennyi per esetében a felperesi állítások kiindulópontja. Ebben kell előadni a tényállást, azt hogy mennyiben sérültek a munkavállaló jogai, azt hogy a jogsértéseket milyen bizonyítékok támasztják alá és természetesen meg kell fogalmazni a kereseti kérelmeket.
A kereseti kérelmek

A kereseti kérelmek a munkaügyi perekben jellemzően az alábbi jogcímekhez kapcsolódnak:

→  a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. Az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Egyes esetekben a munkavállaló a kártérítésen túlmenően jogosult lehet a végkielégítés összegére vagy a munkaviszony helyreállítására.

→ munkabér iránti igények esetében a munkabér valamely ki nem fizetett részét szokták követelni.

Fontos szabály, hogy az első esetben, tehát, ha a munkaviszony jogellenes megszüntetésére okán indul eljárás, úgy a keresetlevelet a munkáltató írásbeli intézkedésétől (pl. felmondás) számított harminc napon belül kell a munkaügyi bíróságnál előterjeszteni. A határidő a postára adással is teljesíthető.

A második esetben, azaz a munkabér iránti igényeknél nem az előbb említett harminc napos határidő, hanem a három éves elévülési idő számít, a per megindítására tehát főszabály szerint ennyi idő áll rendelkezésre.

Bizonyítás a perben.

Minden peres eljárásban a felek állításait bizonyítékokkal kell alátámasztani. A bizonyíték a munkaügyi perekben jellemzően okirat vagy tanúvallomás. A per előkészítése során az egyik legfontosabb feladat összegyűjteni a rendelkezésre álló bizonyítékokat: valamennyi lényeges okiratot és a lehetséges tanúkat. Meg kell tudni jelölni, hogy az egyes tanúkkal a felek mit kívánnak bizonyítani, mi a nevük és címük annak érdekében, hogy a bíróság őket idézni tudja.

Peren kívüli eljárás

Mint bármely polgári ügyben, a munkaügyi bírósági eljárást megelőzően is helye lehet a felek megállapodásának. A perindítást megelőző peren kívüli eljárás végső soron ennek az esélyét kínálja. Fontos tudni, hogy a felek a peres eljárás alatt is bármikor megegyezhetnek egymással. Ilyenkor célszerű, ha egyezségük jóváhagyását a bíróságtól kérik, mert ebben az esetben a bírói végzéssel jóváhagyott egyezség „ítélet hatályú” lesz, azaz nemteljesítés esetén végrehajtható okiratként szolgálhat.

Költségek és díjak

A munkaügyi perekben a munkavállalót tárgyi költségfeljegyzési jog és illetékfeljegyzési jog illeti meg, ami azt jelenti, hogy az eljárás során felmerülő költségeket (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.), valamint az illetéket az állam előlegezi.

A pervesztes fél az állam által előlegezett költségek viselésére lesz köteles az ítélet szerint.

Kérjen segítséget! Állunk rendelkezésére.