A munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése

Írta: Dr. Demeter Andrea – ügyvéd, munkajogi szakjogász

Forrás: flickr CC BY 2.0

A munkaviszony megszüntetése jogellenes, ha az akár alaki, akár tartalmi okból nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ilyen lehet például, ha a munkáltató felmondási védelem alatt álló (várandós) munkavállalónak mond fel jogellenesen, vagy a próbaidőt meghaladóan, de a próbaidőre hivatkozva mond fel a munkáltató. Ugyanakkor a munkaviszony megszüntetését nem teszi jogellenessé, ha a munkáltató intézkedése csak valamely járulékos kérdésben sért jogszabályt. Ilyen járulékos kérdés lehet például az, hogy a felmondásban hibásan kerül megjelölésre a felmondási idő mértéke, vagy a fennmaradó (időarányos) szabadság elszámolása). Ez utóbbi esetben ez a jogsértés is orvosolandó, de önmagában ez nem teszi jogellenessé magát a megszüntető nyilatkozatot.


 

Kár megtérítése

 

Főszabály szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. A munkavállaló kártérítésként – a korábbi Mt-vel ellentétben – nem elmaradt munkabért, hanem elmaradt jövedelmet kérhet. Ennek indoka, hogy munkaviszony fennállásának hiányában nem lehet elmaradt munkabérről beszélni. Az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összege azonban korlátozott: nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét.

Előfordulhat olyan eset, hogy a munkavállalónak nincs kára, illetve azt nem tudja vagy nehezen tudja bizonyítani, a kártérítés helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.

 

Az elmaradt munkabér, egyéb járandóság és az ezt meghaladó kár megtérítése

 

A munkáltatónak meg kell térítenie a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. Elmaradt munkabérként azonban a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni.

Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál mindenképpen figyelembe kell venni, azt az összeget
– amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá
– amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítésként.

 

Végkielégítés

 

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei a kártérítésen túl, jogosult a végkielégítés összegére. Végkielégítés akkor jár, ha
– a munkaviszony nem felmondással szűnt meg jogellenesen, vagy
– a munkavállaló azért nem részesült végkielégítésben, mert a felmondás indoka a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége volt.

 

A munkaviszony helyreállítása

 

A korábbi Mt. szabályokhoz képes az új Mt. már csak szűk körben ad lehetőséget a munkavállalónak a munkaviszony helyreállítására, ezért általában a megszüntetésre irányuló jognyilatkozat szerint szűnik meg a munkaviszony, és nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján.

A munkavállaló kérelmére a bíróság csak abban az esetben állítja helyre a munkaviszonyt, ha
– a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött,
– a munkaviszony felmondására a várandósság, szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, katonai szolgálat vagy az ember reprodukciós eljárással összefüggő védelem tartama alatt került sor (felmondási tilalmak),
– a munkaviszony felmondása a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalóra irányadó felmondási korlátozásba ütközött,
– a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, vagy
– a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.
Amennyiben a munkavállaló a per során kéri a a munkaviszony helyreállításától, ettől a bíróság nem tekinthet el. A munkavállaló a munkaviszony helyreállítása esetén is követelheti a jogellenes megszüntetéssel összefüggően felmerülő kárát (ebben ez esetben nem érvényesül a 12 havi korlát)

 

Nem vagyoni kár (sérelemdíj)

 

Az Mt. szerint a munkáltatónak a munkavállaló részére meg kell térítenie az elmaradt munkabérén, egyéb járandóságán túl az azt meghaladó kárát is. Ilyen lehet a nem vagyoni kár is, ha például egy aktívan dolgozó munkavállaló a munkaviszonyból eredő stressz hatására orvosi kezelésre szorul és időközben a munkáltató (jogellenesen) megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát. Ebben esetben kártérítési indokként a személyiségi jogsérelem, mint nem vagyoni kártérítési igény is felmerül, amely a Ptk. sérelemdíj szabályai szerint követelhető. Megjegyzendő, hogy a nem vagyoni kártérítési igényt a munkavállalónak kell bizonyítania.

 

Kérjen segítséget! Állunk rendelkezésére.

 

 

További cikkeink a témában

A munkaügyi perek: rövid összefoglaló

Írta: Dr. Demeter Andrea | Ügyvéd, munkajogi szakjogász   Számos esetben előfordul, hogy a munkavállaló egy mégoly jelentős munkáltatói jogsértés esetén sem kíván bírósághoz fordulni. Em...

Részletek

A szabadság kiadása és megszakítása

Írta: Dr. Demeter Andrea – ügyvéd, munkajogi szakjogász   A szabadság kiadására vonatkozó lényeges rendelkezések   Az Alaptörvény alapvető jogként rendelkezik arról, hogy munk...

Részletek

 

 

Közszolgálattal kapcsolatos cikkeink

Fegyelmi felelősség a közszolgálatban

Írta: Dr. Demeter Andrea | Ügyvéd, munkajogi szakjogász   A fegyelmi eljárás lefolytatása során a jogszabályok számos védekezési eszközt biztosítanak, amelyeket célszerű a lehető legjobb...

Részletek