Bírósági költségkedvezmények

Költségkedvezmények a bírósági eljárásban

A költségkedvezmények négy kategóriába sorolhatók:
1. tárgyi és személyes költségmentesség;
2. tárgyi, valamint teljes és részleges személyes költségfeljegyzési jog;
3. illetékmentesség; valamint
4. illetékfeljegyzési jog

Az alábbiakban a leggyakoribb költségkedvezményeket, azok alkalmazásának leggyakoribb eseteit vesszük végig a teljesség igénye nélkül.

Személyes költségmentesség

A költségmentesség azt jelenti, hogy annak jogosultja mentesül az illeték előzetes megfizetése alól, a per során felmerülő költségek előlegezése, valamint a valamely okból meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költségek megfizetése alól.

A fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500 forint) és vagyona nincs. Engedélyezhető további speciális körülmények fennállása esetén is, különösen pedig akkor, ha a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy létfenntartása veszélyeztetett.

Teljes és részleges személyes költségfeljegyzési jog

A teljes és részleges költségfeljegyzési jog lényege, hogy az illeték előzetes megfizetése és a per során felmerülő költségek megelőlegezése alól mentesít, de a költségek megfizetése alól nem, vagyis a bíróság az ítéletében a pernyertesség-pervesztesség arányában a a feleket ennek megfizetésére kötelezi. Ez azért segítség mégis, mert így a per elindítható és fizetési kötelezettség legfeljebb annak végén (ráadásul esetleg a másik féllel megosztva) keletkezik.
Az új Polgári perrendtartás egyik újdonsága a részleges személyes költségfeljegyzési jog, amely kétféle módon engedélyezhető: a bíróság határozhat úgy, hogy a kedvezmény az illeték és a költségek meghatározott hányadára szól (pl. a félnek nem kell megelőlegeznie a költségek 25%-át, a fennmaradó 75%-ot azonban igen), de határozhat úgy is, hogy a kedvezmény csak pontosan meghatározott költségek (jellemzően illeték vagy szakértői díj) előlegezése alól mentesíti a felet.

A fél részére teljes költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év – a KSH által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének (amely 2018-ban figyelembe veendő 2016-os év adata szerint: 263.200 forint) 30%-át, és vagyona nincs.

A fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, akkor is ha a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy az illeték és a per során felmerülő valamennyi költség várható összegének, vagy ezen összeg meghatározott hányadának, vagy az illetéknek, illetve tételesen meghatározott költségnek az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene.

A személyes költségkedvezmények közös szabályai

A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők összjövedelméből le kell vonni a jogszabály alapján általuk fizetendő tartásdíj vagy járadék összegét, és a lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató) által folyósított hitel havi törlesztőrészletének az összegét is, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigénynek a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételeinek.

Nem lehet a vagyon körébe tartózónak tekinteni a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat, az olyan ingatlant, amely a fél saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja, a mozgáskorlátozott személy gépjárművét és azt a gépjárművet, amely nélkül a fél foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik, valamint
azokat a vagyontárgyakat, amelyek a meghatározott mértékű jövedelem megszerzéséhez szükségesek.

Munkaügyi és közszolgálati perekben: tárgyi költségfeljegyzési jog és munkavállalói költségkedvezmény

Speciális szabályok érvényesülnek a munkaügyi perekben. Egyrész itt illetéket, szakértői díjat előlegezni szinte soha nem kell, ezt biztosítja a tárgyi költségfeljegyzési jog. (Bizonyos esetekben a feljegyzési jog a szakértői díjra nem terjed ki.)

A munkavállalói költségkedvezmény feltételeinek fennállása esetén a munkavállalót a munkaügyi perben költségmentesség illeti meg. A munkavállalói költségkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a per által érintett munkaviszonyból származó bruttó havi átlagkeresete a mnkaviszony megszűnésekor nem haladja meg – a KSH által közzétett – megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének (amely 2018-ban figyelembe veendő 2016-os év adata szerint: 263.200 forint) kétszeresét.

További speciális szabályok vonatkoznak a tárgyi költségkedvezményekre, illetékmentességekre, mérsékelt illetékekre, a pártfogó ügyvéd díjára és a fizetési meghagyásos eljárásban alkalmazandó díjfeljegyzési jogra, díjmentességre, mérsékelt díjra.

Fontos még tudni, hogy ha a fél költségkedvezményben részesül, az nemcsak a per teljes tartalmára, hanem a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A végrehajtási eljárásban az előlegezés alól mentesít a költségmentesség, de a költségek megfizetése alól nem, hiszen a végrehajtási eljárásban az előlegezett költségeket is behajtják.