Birtokvédelmi eljárások

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász

 

4747854016_2f7a826cd9_zA szomszéd a birtokvédelemre vonatkozó szabályok alapján is felléphet az őt zavaró szomszéd ellen, ha az megfosztja őt az ingatlana háborítatlan használatától. Lássuk röviden ezeket a jogintézményeket és legfontosabb szabályait.


A birtokvédelem alapja

 

A birtokvédelem szabályai alapján a szomszéd, illetőleg bárki más felléphet a birtokában őt zavaró ellen, ha a birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják. Ez nemcsak a tipikusan előforduló területvitáknál, hanem egyéb zavaró magatartásoknál is igénybe vehető jogvédelmi eszköz. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok – egymás közötti jogviszonyuk alapján – egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.

 

Jogos önhatalom

 

A birtokos a birtoka elleni támadást – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is elháríthatja. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

 

A jegyzői eljárás

 

Más birtokvédelmi eszközök: a jegyző előtti eljárás, illetőleg a bírósági eljárás. A jegyzőtől a birtoksérelem bekövetkezésétől számítva egy éven belül lehet kérni az eredeti birtokállapot helyreállítását, aki az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartástól eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki a birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, s a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél a birtokvita kérdésében bírósági eljárást kezdeményez.

 

A bírósági út

 

Bírósági eljárás a következő esetekben indítható:
– Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül.
– Egy év eltelte után közvetlenül csak a bíróságtól lehet kérni birtokvédelmet.
– Ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás, akkor szintén közvetlenül a bírósághoz lehet/kell fordulni.

 

A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell, amely azt jelenti, hogy birtokperben a zavarónak kell bizonyítani a jogosultságát. Birtokviták jellemzően a szomszédok között alakulhatnak ki, de előfordul a bérlő és tulajdonos között, ha a tulajdonos zaklatásszerűen zavarja a bérlőt, feleség és férj között, ha a családi vita során egymást kizárják a lakásból, vagy a személyes tárgyaikat nem engedik elvinni.

 

Senki sem köteles tűrni, hogy a szomszéd őt birtoklásában háborgassa. Érdemes az eljárásokat foról fokra felépíteni, ha lehet peren kívül megállapodni, kompromisszumokban gondolkodni. Számos olyan helyzettel találkozunk azonban, amikor ügyfeleink számára nincs más lehetőség, mint a jegyző előtt vagy bírósági úton fellépni nyugalma érdekében.

Bírósági költségkedvezmények

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász   Költségkedvezmények a bírósági eljárásban   A költségkedvezmények négy kategóriába sorolhatók: 1. tárgyi és személyes költségmente...

Részletek

Közös tulajdon megszüntetése

Dr. Bajusz Gergely | Ügyvéd, adójogi szakjogász   A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, elegendő a közös tulajdon tényére hivatkozni.    &nb...

Részletek